Karthágó
Kr. e. 800 után    Tunézia
Tunisz nemzetközi repülőtere a városközpont közelében található. Szicíliából hajón is elérhető Karthágó. Az ásatásokhoz vasút vezet ki, legfontosabb helyszínei 6 km-es körzetben terülnek el.

Türosz (Tyros, a mai Libánon területén) az ókori hajós és kereskedőország, Fönícia virágzó városállamainak egyike egyike a Földközi- tenger nyugati medencéjében gyarmatosított. Vergilius eposza, az Aeneis elmondása szerint Türosz királya megölette húga, Dido férjét. A királylány hűséges embereivel hajóra szállt, és Észak-Afrika partján (a mai Tunisz közelében) megalapította Karthágót ("Új város"). Aeneas királyfi Trója pusztulása után embereivel szintén útra kelt, s hajóival megérkezett Karthágóba. Rövid szerelem után Aeneas az istenek parancsára elhagyta Didót, s továbbvitorlázott Latium felé, hogy Róma alapítóinak ősatyja legyen. Eddig a monda, a tragikus szerelem sok költőt és írót ihletett meg évszázadokon át.

Karthágót a föníciaiak alapították, szinte a tengerből emelték ki.

A régészeti ásatások bizonysága szerint Kr. e. a IX. században alapíthatták az "Új várost". A Tophet nevű szent negyedben Tinnit istennő (a Hold és termékenység megtestesítője) és Baál-Hammón főisten (Napisten) kiengesztelésére gyermekeket áldoztak föl. A hagyomány szerint ezen a helyen választotta Didó önként a máglyahalált, hogy megóvja népét visszautasított kérője, Jarbas berber király bosszújától. Karthágó Kr. e. a VI. századra virágzó várossá fejlődött. Miután fő foglalkozásuk a tengeri kereskedelem volt, hatalmas flottát tartottak fenn. A nagy gonddal kiépített kikötők maradványai ma is láthatók, s bizonyítják, hogy az "Új város" erős tengeri hatalom volt. A kerek kikötő közepén egy mesterséges sziget terül el, ahol az admiralitás épületei állottak. A régészek feltárták a hadikikötőkhöz kapcsolódott kereskedelmi kikötő homokkal borított bejáratát is. Appianus görög származású római történetíró 220 gályáról tudósít. A városközpont a Birsa-dombon feküdt, a név jelentése "bikabőr". A helyi törvények szerint az újonnan érkezett idegen csak annyi földet kaphatott, amekkorát a bika bőre betakar. Didó, érkezése után ravasz cselhez folyamodott, vékony csíkokra vágatta fel a bőrt, s így tekintélyes méretű területet tudott bekeríteni vele.

A Birsa-dombon áll ma a Régészeti Múzeum, Kr. e. III. vagy II. évszázadból származó tárgyakkal. Az ásatások épületek maradványait, egy amfiteátrumét, az Antonus Pius fürdőfalait, sok lakóház és villa nyomait tárták fel. Ezek már a győztes rómaiak régészeti hagyatékai.

Az ásatások épületek maradványait, egy amfiteátrumét, az Antonus Pius fürdőfalait, sok lakóház és villa nyomait tárták fel.

Kr. e. 264 és 241 között vívták meg a rómaiak és a karthágóiak az első pun háború t. Elkerülhetetlen következménye volt a két nagyhatalom vetélkedésének. Az eredmény: Karthágó kénytelen volt lemondani Szicíliáról, és nagy összegű háborús jóvátételt kellett fizetnie. Az ifjú karthágói hadvezér, Hannibál Kr. e. 218-ban 26000 gyalogos, 8000 lovas katonával és 37 elefánttal átkelt az Alpokon, hogy meglepetésszerű csapást mérjen Rómára. Egészen Etruriáig nyomult előre, és 216-ban a cannaei csatában legyőzte a rómaiakat. Hannibál Itáliában maradt, és évekig vissza tudta verni a támadásokat. Amikor az idősebbik Scipio csapatokat vezényelt át Afrikába, Hannibál kénytelen volt hazájába visszatérni. Kr. e. 202-ben Scipiótól a zamai döntő csatában vereséget szenvedett. Ez jelentette a második pun háború végét. Kr. e. 149-ben Róma újból hadat üzent Karthágónak. A várost megszállták, és  a Kr. e. 146-ban felgyújtott Karthágó porig égett. A rómaiak nevezték el a karthágói föníciaiakat punoknak.