Versailles
1661 után    Franciaország
Versailles-ba könnyen eljuthatunk vonattal vagy autóval Párizsból. Annyi a látnivaló, hogy egyetlen nap nem is elegendő rá. Vannak olyan nevezetességek, amelyek bármikor megtekinthetők, mások csak idegenvezető kíséretében.

A Párizstól 24 km-re fekvő Versailles környéki erdők igazi vadászparadicsom. XIII. Lajos király szenvedélyének hódolva gyakran felkereste, s egy vadászkastélyt építtetett. Fia, XIV. Lajos, aki szintén megszállottja volt e kedvtelésnek, becsvágyóbb terveket szőtt. Elégedetlen is volt palotáival (ezek közé tartozott a Louvre és a Tuileirák), s ezért 1660-ban elhatározta, hogy Versailles-ban fényesebb királyi kastélyt épít. Pompája csak felsőfokú jelzőkkel illethető. Az épületegyüttes végül olyan méretűvé nőtt, hogy az egész francia udvar elfért benne. Az építési munkálatok 1661-ben kezdődtek. XIV. Lajos, aki "Napkirály" néven ismert a történelemben, két év alatt hihetetlen összegeket fizetett ki, s ezzel kincstárnokai tiltakozását is kiváltotta. Az építkezés évtizedekig húzódott, s mérhetetlen pénzt emésztett föl. Versailles első építésze Louis Levau volt, őt követte Jules Hardouin-Mansart , aki harminc évet szentelt a kastélynak. A kivitelezés felelőse André Le Nôtre volt.

Az Apolló-fürdő, a háttérben pedig a Versailles-i palota látható.

A párizsi nemesség szívesen kereste fel Versailles parkjait, csodálta szobrait, szökőkútjait, mesterséges sziklabarlangjait, az előkelő, barokk udvari ünnepségek helyszínét. Bemutatták itt Lully operáit, előadták Racine és Moličre darabjait. Versailles nem sokban különbözött egy hatalmas színpadtól. A rendezvények hagyományát XIV. Lajos utódai, különösképpen Marie Antoinette folytatták. Ő egy különálló színházat is építtetett a fák közzé, s a pásztorjátékokban maga is szerepelt.

Versailles parkjait úgy alakították ki, hogy sok szobrot lehessen bennük felállítani. A kastély tükörterme előtt közvetlenül két tavat helyeztek el. Szobrai Franciaország folyóit jelképezik: a Loire-t és Loiret-t (Regnaudin műve), a Saône-t és a Rhône-t (Tuby munkája), a Marne-t és Seine-t (Lehongre szobrai), valamint a Garonne-t és Dordogne-t (Coysevox készítette). Néhány hatásos állatszoborcsoport látható, ókori mitológiai alakok, Apollo, Bacchus, Mercurius és Silenus. Néhányuk a klasszikus művek hű másolata, mint a Coysevox alkotta Vénusz-szobor. Girardon készítette a nimfák medencéjét és az Apollo-fördőt. Az ólomból öntött csodálatos Apollo a habokból emelkedik ki a Napszekéren (Tuby alkotása). Gaspard Marsy 1676-ban is ókori mitológiai jelenetet mintázott meg az Enkeladuskúton, azt, amikor a megkínzott titánra sziklák nehezednek. Minden idők legnagyobb szabású kertművészeti együttese.

Versailles parkjai.

Versailles parkjai 101 hektáron terülnek el, számos kilátó, sétány és az önálló Grand Canal tartoznak nevezetességei közé, ez utóbbi csatornarendszert Kis Velencének is hívják. A kastély alapterülete óriási: a homlokzati front 640 m hosszú, közepén található a 73 m hosszú, 10,6 m széles és 12,8 m magas tükörterem. Az épület 17 ablakával szembe ugyanannyi tükröt helyeztek el, így minden irányból a park látszik.

A Versailles-i tükörterem, ahol 17 tükör található.

Charles Lebrun mennyezetei freskója XIV. Lajos kormányzásának 1661-1678 közötti nevezetes eseményeit örökítette meg. A király felmagasztalásának ez a formája erősítette a XIV. Lajos körül kialakult kultuszt. A király 1682-ben Versailles-t állandó székhelyévé tette, s hamarosan az egész udvar ideköltözött. Az udvari etikett szabályait aprólékosan dolgozták ki. Akit a király karjaiba fogadott, fényes karriert futott be.

1715-ben XIV. Lajos meghalt. Utóda, XV. Lajos Jacques Ange Gabrielt fogadta fel építészül. Ő építette többek között az Operát vagy a Petit Trianon t, ezt az elegáns kis kastélyt, ahol később Marie Antoinett lakott. Az első világháború utáni békeszerződést is itt írták alá. XVI. Lajos idejében az építmény egy Könyvtárteremmel is bővült. Ezt követően azonban Versailles sorsa végzetesen alakult. 1789 októberében Párizsban kitört a francia forradalom, s ötödikén már ideért a párizsi kofaasszonyok nevezetes tüntetése.